Leírták már nagyon sokan,
mégis más a személyes benyomás,
hiszen minden nap új ébredésünk van.
Egyik napunk sem lesz már olyan,
mint az előző, és meglásd,
a következő még jobb lehet,
feltéve, ha azzá teszed.

Új napra virrad mindig a hajnal,
felébred hunyorgó, álmos szemmel,
táncol egy kört, kivont, meztelen karddal.
Naponta újjászületik minden ember.

Csupasz köd lopakodik a fák derekán,
hosszan nyújtózkodik a fátyolos tájon,
napfénytől eltűnik, röpke széltől elszáll,
mint az emlékként sem létező álom.

Szeretném, ha útközben tűnnék el,
mikor ősz szakállam összeborzolja a szél,
két lépés között ne érezzem, hogy eltűnni kell,
s nem fontos, hogy rólam ki mesél.

Szeretném, ha nem maradna utánam a vágy,
semmiféle hosszú, méla szomorúság,
jó lenne, ha nem maradna kihűlő, üres ágy,
a lényeget nem értő, szánalmas világ.

Végül is szeretném, ha nem tűnnék el soha,
itt lebeghetnék a hajnali fák között,
a felkelő nap lenne szívem új otthona,
csak egy test lenne, ami elköltözött.


Győr, 2014.09.25.

A préda


Ne engem nézz!
Nézz szembe bosszúm puskatávcsövével!
Ne engem láss,
ha a vaddisznó visszatámadni merészel.

Három esélyed volt, de kettőt most játszottál el,
hogy ezután túléled-e, nem érdekel.

Csörtető erdők, sikoltó vadak,
ki a vad, s a vadász?
Ki lesz, ki megmarad?

Ne engem nézz!
Nem lehetek túl szép látvány,
odafönt ismét felkelt a szivárvány.


Győr, 2014.09.20.

 

Noé imája


Add, Uram, hogy legyen meg az akaratod,
de add meg azt is, hogy azt akarod,
vigyek magammal parancsod szerint minden jót.

Engedd meg, hogy minden rossz teremtményt  itt hagyhatok.

Úgy érzem, azért találtad ki az elárasztó vizet,
hogy megtisztulhasson a Föld.
Nem muszáj vásárolnia a gonosznak, ha fizet,
de az új korszak mindenképp beköszönt.

Milliónyiszám viszem magammal, ahogy tudom,
az általad teremtett élet spóráit.
Az apadás után mi lesz itt?
Iszap, ár, új életek, esetleg később mindent belepő korom?

Ez volt az otthonom, de valaki elrontott valamit.
Talán nem én voltam, talán részem volt benne?
Bennem buzog sok kérdésözön,
és napról-napra csak több lenne.

Teszem a dolgom.
Amit kaptam, köszönöm.



Győr, 2014.09.20.


 
hitvallás


nem lehetek szép, csak más elméjének tükrében
nem lehetek jobb ember, csak ha valaki annak ítél meg éppen
ura pedig soha nem leszek embertársaimnak
csak ha arra komolyan, és sokan felhatalmaznak

nem akararok erősebb lenni, mint bárki más
nem akarok lenni senki fölött álló ítélethozó
hiba lenne bárkire is kimondani, hogy hibás
mikor mindannyiunk olyan nagyon-nagyon hasonló


Győr, nemrég

Hiszel-e vagy sem, nem számít,
akkor is ott vannak veled,
elkísérnek, irányt mutatnak itt kint
a világban a misztikus jelek.

Nem kell, hogy bármi többet mondjak erről,
magad is érzed, mire gondolok.
Mikor felismersz igazságokat, eldől,
mi a neked valóban fontos dolog.

Élő katona, vagy tereptárgy vagyok?
Túl akarom-e élni a mindennapokat?
Bennem az ívlámpa vakító fénye ragyog,
izzó tekintetemben még élnek a nagyok,
a régi bölcsek szava mindmáig hat.

Túlélhető ez a fagyos világ.
Túléli mindenki, aki tovább lát
a hús és a vér tobzódásánál,
bár a test elmúlik, a szellem tovább élhet,
nem úr felette a halál.

Mindenki megváltást talál,
feltéve, ha akarja.
Csak kicsivel légy több egy tereptárgynál,
s megtörik az idő hatalma.

Győr, 2014.09.19.

Tétova tündér,
mondd, hova tűntél?
Hol van a bűvös varázserőd?

Hol van a manód?
Zsákjából sok jót
osztogat-e még éjfél előtt?

Osztogat ingyen,
van itt még minden,
tereld csak össze a kis kölyköket,
s ha ürül a zsákom,
csillagfény álom
vár rátok odaát a mesés sziget.


Győr, 2014.09.17.