Barátom, miért nézel ilyen csodálkozva?
Azt hiszed, te nem vagy saját magad foglya?
Ha nem fogadod el, soha nem leszel szabad,
csak te engedheted el önmagadat.

Valahonnan messziről kiáltást hallottam,
de lehet, hogy csak megdördült az ég,
egy rab ordított, mélyen csalódottan,
rájött, hogy a létezés semmiség.

Évek óta kergetnek az álmok,
kellemes, vagy rémálom, bármi lehet.
Hogy mi szűrődik ki? A valóságot
meghatározza a szabad képzelet.

Saját béklyóinkkal vég nélkül vergődünk,
keresve szellemünknek mindig új hazát,
kiutat a mából, mi nem volt, vagy eltűnt,
építve, vagy rombolva minden határon át.



Győr, 2014.08.14.

Feldereng egy fénycsík az ég alsó részén
Halványulnak a csillagok
Ketten vagyunk itt, a mindenség és én
Aztán felragyog a Nap, friss élettel ébresztve a tájat
Felébred minden, mint mikor a tetszhalott
Új reményt adva a létezésnek, feltámad
Ma ismét szabadabbak leszünk kicsit talán
A hajnal mosolygós arccal jó reggelt kíván


Győr, 2014.08.14.

Vádolnak, hogy száz évvel ezelőtti nyelven írok,
nem, ez az én mai nyelvem.
Bennem élnek az őseim, csak át szeretném adni,
jöjjön át a múltból, fiatalok, nektek is valami.

Nem megrögződött elvem,
a múlt idők miatt nem sírok.
Néha elrévedeztem,
hogy enyhüljenek a kínok.

Szabadon gondolkodva akarom átélni a múltat,
megjósolva, álmodni, megélni az új jövőt,
ha lesz egyáltalán, nem álbokrok mögé bújva,
amit nálunk valami felsőbbrendű szőtt.

Nem mindig értünk szót egymással,
hosszú tárgyalásokból áll még az emberiség sorsa,
varázzsal még soha nem készült el torta.

A megértés minden ajtóban naponta ott házal.



Győr, 2014.04.13.

Finomságokat termett az ég nekünk
Fogyasszuk áldással ételünk
Hálával köszönjük, mit az Úr adott
Minden testnek jó étvágyat kívánok

Béke!



Győr, 2014.08.13. 12:00

Ha elfogadsz, tükör leszek,
amely téged mutat élesen.
Fájni fog mindkettőnknek,
mert te is tükör leszel nekem.


Győr, 2014.08.12.