Estevárás



Lassan beköszön az ajtón a fiatal este,
aztán sarkonfordul, eltűnik, mint aki meggondolta magát.
A Nap indián maszkban, rézbőrét vörösre festve
térdre hull az ég alján, mint aki angyalt várt.

Hosszú sóhajjal búcsúzik a langyos esti szél,
minden fuvallata örök szeretetről beszél.

Még nyikorog egy fáradt hinta az üres játszótéren
-egy pajkos manó meglökte láthatatlanul-,
de már táncot járnak a csillagok az égen,
tánciskolájában a Hold keringőt tanul.

Lepihennek az ágakra a daloló madarak,
csacsogásuk hajnalban visszatér,
a levegőben zöld illatok vitorlája dagad,
a tó tündére nem bánja már, hogy facér.

Elernyed a bűvös erdő, lekókad a feje,
de életre kelnek csillogó szemű lények,
az éjszaka sötét köpenyben bebaktat a színre.
Holnapig megbékélt minden apró lélek.




Győr, 2014.08.05.

Nyár


csörgedezik az erdő hangja
susog, csobog a lassú homoki patak
a partján fekszel a fűben
halkan dúdolsz egy dalt
átrezeg a napfény szétterülő hajszálaid között

a túlparton bámul egy méla béka
készítesz róla egy közeli fotót
alig mozdul a sás, türelem
bújkál a súlyos fák alatt

lassan hűl a levegő, fakul a fény
valami elillant, elköltözött
a hőség a múltban jár
néma denevérek bújnak elő
cikáznak a víz fölött
ülök a parton, mellém bújsz
vállamra hajtod a fejed
csiklandozol, mosolyogsz
elrepült az idő



 
Győr, 2014.08.05.

Keddi hexa


Kendőzetlenül

Áll az emberi test pőrén és mogorván
felfelé néz, tekintetében kérdés.
Miért?
Csend van. Hol az az értelem, hol az az ész,
ami egy egész élet lényegét felfoghatja?

Uralom

Királyok sorsa csak az lehet,
hogy megismerik a szerelmet.
Vágtatva korszakokon át
uralnak életeket és hazát.
Képviseld, uram, mindazt, ami örök!

Víz

Maradj velünk, ne illanj el
Minden cseppedre szükségünk van
Csobogásod nyugalmat ad
Az élet nem múlik el, míg létezel

Negyedik

Negyedik napja fúj az ázott eső
Negyedik szívdobbanásomat számolom
Negyedik érzés volt a szánalom
Mi lesz a következő?

Rovátkolt barom

Millió éve uraljátok a Földet,
millió fajtátok él itt talán.
Túléltek minket.
Az ember csak étek a rovarok asztalán.

Csoda

Szemeiben ragyog az élet,
a látható fény, ami teremt és ad.
Őrizd meg neki, Uram, csak arra kérlek,
az öröklét nem fontos, ha ez a ragyogás megmarad.




Győr, 2014.08.05.

 A bennünk lakó ég


Angyalaink léteznek-e, vagy sem,
virgoncan és ádáz módon kutatjuk itt a Földön,
holott átgondolatlanul és őrzőn
lopakodnak alattunk, és idefent.

Három kis tündér őrzi a lelkünk,
három itt ragadt szó.
A hit és a remény kell, hogy éljen bennünk,
szeretettel pedig minden megoldható.

Hosszú úton járunk néha fáradt lovakon,
időnként váratlanul szakad ránk az este.
Ködös éjjelt senki nem várt, nem kereste,
hogy ficamító zsombékokon botladozzon vakon.

De szeretettel terhes minden percünk,
hogy jó értelemben szülje meg gyermekét,
a mindig boldogabb jövőt, s ha eltűnt,
nem gyászoljuk a múltat ezért.

Gyógyítsd a múltat, hogy szépet teremtsen a ma,
ébreszd fel a jövőt, így tér szabad lelkünk haza,
mosolyogj a világra, úgy legyen minden szép,
és szerteszét sugárzik a bennünk lakó ég.



Győr, 2014.08.02.