Hosszan hömpölygő folyam, vagy tócsa az út gödrében,
áll, vagy folyik az élet, sokszínű mindenféleképpen
Harc, vagy kompromisszum a döntés, valahogyan
sokkal több, szinte végtelen számú árnyalata van

/ Áldd meg az időt, ami még adatott
Téged dicsérnek a megmaradt napok
Alázat és béke legyen a jelszavad
Most élj, pihenni ráérsz a föld alatt /

Azt kérdezte minap a komornyik,
léteznek-e ma is félig élő zombik
Elgondolkodtató, van-e erre jó válasz,
és tudja-e valaki pont most, pont itt

Ostoba kérdés, rombol és fáraszt

Vörös az idő, de nem kommunista,
érezni kell intenzíven az idők szavát,
folyamba cseppen a véred, s felitta
a hömpölygő tömeg az apró halált

/ Áldd meg az időt, ami még adatott
Téged dicsérnek a megmaradt napok
Alázat és béke legyen a jelszavad
Most élj, pihenni ráérsz a föld alatt /

A kivágott fa tönkjéből egy újabb kis fa nő
hosszú, forró nap hűsölhetsz alatta
de nem adja vissza semmi az elveszett időt
az élő vér színének nincs több árnyalata


Győr, 2014.09.16. (dalszöveg)