Kopott cipők, színes sálak
Elboruló kék egek
Szeretlek tán, vagy csodállak
Néha-néha értelek
Kerek voltál, mint az alma
Fényes, mint a telihold
Lám, a télnek nincs hatalma
Léted szikrákat csiholt
Karodon egy könnyű táska
Tartalma még kincset ér
Gondjainknak gödrét ássa
Néhány meg nem írt levél
Ajtók előtt hosszan állva
Vártalak, hát várjon más
Te vagy múltam szivárványa
Távolodó látomás