Arcodról lassan lepattog a máz
Lírádról tarka bohóc magyaráz
Vagyonod kevés, csilingel a nincs
Trónodról lezuhant fejékre tekints

Magányod végül kevésbé lesz jó
Megkísért zsebedben negyven altató
Agyadban csupán gond és fertő él
Boldoggá varázsol két méter kötél

Elveszett vádak, megfáradt harag
Vaduló gépek házat bontanak
Utolsó rézcsöved testvér vitte el
Pocsolyák fölött napfény énekel