Valami kotyog a vizesdokkban.
Rozsdás halászhajó lehet,
kipányvázva, elhagyottan.
Régesrég megérkezett.

Valaki sétál a fedélzeten,
sötét lámpa alatt megáll.
Öngyújtó villan hirtelen,
fénye gyűrött cigit talál.

Valahol megszólal egy sziréna.
Kicsit kínlódik, aztán újra csend lesz.
Biceg az éjjel, bal oldala béna,
kopott némafilmet rendez.

A tenger fölött nehéz párák szállnak.
Dokkjaiban kushad a jövő,
szürkesége hajnalban szétárad.
Alszik, alszik minden kikötő.

2016. május