Kiégett a ház, bedőlt a tető
ember nem jár a környéken
a szél süvít, s esdeklő
hangon nyikorog az ajtó
félig leszakadt régen

Növények csonkjai merednek feketén
az ég felé üvegszilánkok között
súlyos hamu, üszök, felette fél kémény
mellette kút, mely ezer éve nem öntözött

Nincs több virág, nincs több fa
nem repül már bogár, madár
az elmúlás rossz szaggal jár
mélysötét az éjszaka

Elhagyta e házat
a könyörület és alázat
nem tart meg több életet
A feltámadás várhat
hazugsággal támad
a múlt lángja, és nem szeret
emlékezni a képzelet



Győr, 2014.08.29.