Hideg és meleg

2013.07.29. 16:49

hm_1375109480.JPG_628x628

Hideg és meleg
 

A Nap süti a Földet, a Föld légköre ellenáll.
A Föld dicséri a Napot,
mert egész életét a Nap teremtette.
A Föld mégis megkérdezi:
Lesz- e nagyenergiájú halál?

Mekkora kozmikus erő jön, ami eltalál?
Éltet-e ez a külső csillagenergia elég ideig,
és mennyi emberi ideg létezik még itt,
ami bennünk szunnyad, s vár?
Békés türelemmel  biztos kitart még kicsit.

Nehéz gépekkel szántjuk fel a földet,
zajos aratógépeken kis tündérek ülnek.

Füled mögött talán hulló szirmú pipacs billeg,
mindannyian pofont adunk egy fűszagú, régi hitnek.

Könnyed szívvel aratjuk le jövő ételünket,
de nehéz elhatározással ölünk, és térünk be
valahol majd álmainkban anyáink öleibe.


Győr, 2013.07.29.

 

Mögöttes tartalom

2013.07.24. 04:50

p1010051_1374634069.JPG_1984x1488

 

Mögöttes tartalom


Függönyök által leplezve létezik a valóság,
és sok hűvös álom tölti ki az üres létet.
Talán bárki befolyásolhatja a jövőt és a mát,
mitől minden régi álmunk újra felébred?

Hosszú szárnyak csapdosnak odakint a hűvös levegőben,
talán felszállt néhány nyugtalan, éhes bagoly.
Ne higgyük el, hogy bárki megérthetne minket.
Ostobán elfogadunk minden ösztönös hitet,
de elménk tiszta, célunk komoly.

Ebben a szellemben mehetünk tovább,
szokásos harcunkban szeretnénk elérni a jobb jövőt.
Az éjszakai madarak mondják meg talán,
lesz-e édes, lehullott gyümölcs mindenki asztalán,
lesz-e új befőtt?

 

 



Győr, 2013.07.24.


Ez elszállt...

2013.07.24. 04:38

p1010038_1374633377.JPG_1984x1488

Pinnyéd felett az ég néha ilyen.

Bodza

2013.07.24. 04:29

p1010002_1374632864.JPG_1984x1488

Még nem próbáltam, de lehet, hogy ősszel csinálok bodzaszörpöt. Persze nem az indából, hanem a jó érett terméséből.

Egy rovar imája

2013.07.21. 09:33

Uram, milyen álmokat hozol nekem?
Milyen virágokból engeded, hogy a nektárt egyem?
Főnök, megadod-e, hogy úgy legyen,
újságpapírral ne lapítsa-e szét egy ember a fejem?

Hagyod-e, hogy szabadon röpködjek?
Szeretnék korlátlanul szúnyoghálókon át.
Szeretném, ha apró, ösztönös szellemem,
nem ragadós békanyelveken,
vagy légypapíron fejezné be kockázatos sorát.

Libbenek össze-vissza, erre-arra.
Uram, mondd, merre vezet ez a légies út?
Mire jut a magamfajta parányi kis kitinvázas lény,
aki azt sem tudja, mi az érzelem, vagy mi a tény?

A tükörben szépnek látszom, vagy nagyon idegennek, ami  rút?

Lehet, hogy túl hosszú lesz az út,
és a végén sem lesz semmi válasz.

Akkor elrepülök a felkelő Nappal,
zümmögök és ciripelek,
de velem ébred minden hajnal,
túlélek minden fagyos telet,
és minden tavaszt, ami feltámaszt.

Szentjánosbogár leszek,  örökké fénylek neked.

Győr, 2013.07.21.

süti beállítások módosítása