Kezek

2014.01.05. 11:56

Kezeid védik az arcodat,
ha idegenek támadnak, és ott maradsz egyedül.
Remeg a csodás alkonyat,
felszabadít még sok erőt,
mert ezek a kezek ott óvnak, legbelül.

Tappancsaidból nem csak a puszta erő kerül elő,
hanem feléled a vadnyugat.
Pionírként véded magad a természettől,
és közben mellkasodból egy vad kutya ugat.

Szaladjunk együtt a prérifarkasok elől a pusztán át!
Ugorjunk át minden megzavart vadnyulat!
Nem számít a sok szúnyog a zöld, éles erdőn,
megvéd, és előbbre juttat minden mozdulat.



  Győr, 2014.01.03.


Szokatlan sirályok

2014.01.02. 12:07

Lassan vége lesz...

Vidám szelekkel fütyül a fáradt december,
de álmos a barátja, a halkan búcsúzó év.
Lekéste az idei buszt a hóember.
Jeges répaorral, meglátod, eljön jövőre még.



Láperdő

Tiszta függönyök mögül
nem látszanak a vacogó őzek.
Szürkén párolog az erjedő tőzeg.
Rőtvadak téblábolnak az etető körül.



A harmadik

Sokat nyerne a harmadikkal a háromkarú ember,
csak el kellene rejtenie mások elől.
Kihasználni azt, ami benne kevesebb, vagy több,
a sok nyomorult szinte soha nem mer.



Szokatlan sirályok

Láttál-e már fekete sirályokat
repülni a folyók városa fölött?
Hallottad-e rikoltásukat, ahogy örök
szárnycsapkodásuk fogad?

Mielőtt továbbrepültek, szabályos körök
rajzolódtak ki az égi vásznon.
Miután elszálltak dél felé,
sokan néztek utána, és én is várom
visszatértüket, hogy biztos legyek
abban, amit láttam, nem félálom volt,
nem képzelet.



   Győr, 2013.12.30.


Ott voltam

2014.01.02. 12:00


(Egy veterán emlékirataiból)



Láttam, amikor nagyon nehéz volt valakinek.
Hallottam, milyen érzés annak, aki süket.
Háltam a belém hatoló fertőzéssel,
és nem éltem túl.
 
Hallottam ropogni sok-sok értelmetlen tüzet,
ahogy ártatlan felgyújtott állatok köré gyúl.
Kifulladásig harcoltam,
aztán futottam, mint egy nyúl.

Félve hátranéztem, és saját magam láttam, ott voltam.
Hittem, de semmilyen tüzet nem oltottam el.
Vártam, hogy egyszer jobbra fordul minden,
lestem a megígért feltámadást.
Álltam a haldoklószagú hajnalban, és ettem
az átkozott, kitaszított, száműzött ember húsát.

Vak férfiként váltam látóvá,
nem számít a bűz, és a mindennapos tetem.
Korai vadcseresznye illata kísér a süppedős ösvényen.

Önmagam járom végig magányos életem.




   2013.12.31.




süti beállítások módosítása