A csend

Annyi most a hang, a zaj, hogy néhányan csak a csendre vágynak
Én is közéjük tartozom
Ahol élek, egyre kevesebben vagyunk ilyenek,
Vagy - már nem is tudom -
De azt tudom, hogy csendben jön az ihlet
-Ilyenkor magunkba nézhetünk-
Visszaidézhetjük a hangosabb időket
Feldolgozhatjuk életünk

Azt is tudom, hogy a csend sokszor nem hiány,
Hanem jó és teljes dolog, mert szükséges éppen
Hogy mit mond a hang, csak akkor érthetjük meg,
Ha a csendet is értjük hasonlóképpen
---
A csend ad, a zaj kér, a csend hús, a csend vér
Teste van, amit megfoghatsz, ha kapaszkodni akarsz valamibe
A csend vár, a csend véd, harcolj egy percnyi csendért
Ha este van, hagyd, hogy magába szippantson
Mint puha paplant húzd magadra, takarózz bele

Minden nap új erőt adhat a csend
Sokan így látták meg a végtelent
Ha szavaid közé kis csend kerül
Elméd számára ez sokat jelent
Rájössz, mit akarsz, megérzed belül

De tudod, hogy minden határt észre kell venned
Ha át is léped néha
Mindig tudd, mikor kell abbahagynod
Mindig tudd, mikor kell megszólalnod
Hogy életed ne legyen néma