Végül

2019.05.23. 08:43

Arcodról lassan lepattog a máz
Lírádról tarka bohóc magyaráz
Vagyonod kevés, csilingel a nincs
Trónodról lezuhant fejékre tekints

Magányod végül kevésbé lesz jó
Megkísért zsebedben negyven altató
Agyadban csupán gond és fertő él
Boldoggá varázsol két méter kötél

Elveszett vádak, megfáradt harag
Vaduló gépek házat bontanak
Utolsó rézcsöved testvér vitte el
Pocsolyák fölött napfény énekel

 

Korai ébredés

2019.05.23. 08:41

Nevetve bókoló álmodó házak.
Pislogó csillagok békét vigyáznak.
Szétterül párnámon dús hajad fénye,
hajnalpír kúszik a város szélére.

 

Búcsúlevél

2019.05.23. 08:40

Keveset markolsz, ha mély gödröt ásol
Árkokat mélyítesz, repüljön más
Mit ért a gyermeked néma anyából
Kőkemény hited nem mindentudás

Kolibrik táncolnak lángoló égen
Autópályákon száguld a szó
Mit ér az arany, a porladó érem
Összevont halmaz, vagy együttható

Szunnyadó vulkánon épülő kertek
Pirosló festékkel megjelölt fák
Gazfickó lettem, bár jóra neveltek
Korbáccsal hajszol egy árnyékvilág

Naptárra firkálva virít az ünnep
Ásító inasod új rendet vél
Korhadó keresztre álcák feszülnek
Záporban ázik egy búcsúlevél

 

Vágatlanul

2019.05.23. 08:38

Kezünk nem mozdul, pilla sem rebben
Elnémult dalunk énekeld szebben
Kiürült színpadon valaki jár
Rezeg, még rezeg egy törött gitár

Leomló függönynek rojtos az alja
Ősrégi verseid fantom szavalja
Bújik a sötét, ha tombol a fény
Bűn-e a vakság, vagy áldott erény

Tékozló koldusnak zsíros a mája
Árnyékod feltámad urunk szavára
Jelmezben táncol egy vágatlan szó
Szeretve gyűlöl a mindenható

 

Monumentum

2019.05.23. 08:31

Óriás kőtömböd kis művet rejt.
Megvénült mestered formát felejt.
Hol van a véső, a művészi kéz?
Kicsorbult szerszámmal végleg nehéz.

Bénultan hanyatló emberi kar.
Hol van a teremtő belső vihar?
Megrázom vállad, ha ébredned kell,
lázadó hajnalod szobrot emel.

 

süti beállítások módosítása